“Jó napot,
teljesen véletlenül talántam rá az oldalukra és nagyon felkeltette az érdeklúdésemet. Tanácsadás miatt írok most Önöknek, az unokámrol van szó. 21 hónapos egészséges kislány. 14 hónaposan tanult meg járni, de elképesztően élvezi a mozgást, táncol, ugrál, forog, pörög, focizik, nagyok tornagyarorlatait utánozza. Beszélni elég későn kezdett, most már mond pár értelmes szót, de gyakran csak bababeszéd, illetve amit mi még csak kikövetkeztetünk. Mutatja is gyakran amit mond. Semmilyen fejlesztő foglalkozáson nem vett részt. Mostanában csak az ábécé és a számok érdeklik, ha lejön hozzám a könyvek helyett (ezek a kedvencei kiskorától) a számos, betűs mágneses tábla, amit először megfog. Mond is több betűt, felismeri őket az utcán, autók rendszámtáblájánál meg kell állni, hirdetőtáblánál stb. Egyszer megmutattam neki az X-et hogy irják és megy neki. Gyekekeket lát megszámolja őket, tévében ábécés mesét akar minden órában nézni. Önők szerint ez egy átlagos viselkedés, vagy van valamilyen tehetsége, amit fejleszteni kéne? Mogzás terén ill. a betűk számok iránti érdeklődése terén?  Ha igen, kérem irják meg mik a lehetőségek, dunaszerdahelyi járásból vagyunk.”

 tisztelettel

Nagy Mária

Kedves Nagy Mária!

Lányunokájával kapcsolatos kérdéseire nehéz válaszolnom úgy, hogy nem találkozom vele, nem látom őt játék, mozgás, kommunikáció közben. A gyermek képességeinek felmérését még a szülőkkel való konzultáció is meg szokta előzni, legyen az pedagógiai, pszichológiai vagy gyógypedagógiai jellegű felmérés.

Általánosságban elmondható, hogy ha a gyermek 18 hónapos koráig megtanul járni, akkor a mozgásfejlődésében ezt a fejlettségi szintet időben éri el. Mivel az unokája 14 hónaposan megtanult járni, és most 21 hónaposan „örökmozgóként” nyilvánul meg, véleményem szerint a mozgásfejlődése a nagymozgások terén rendben van. Ha ezzel kapcsolatban mégis szeretnék szakembernek megmutatni, akkor ortopéd-rehabilitációs orvos vagy gyógytornász felkeresését javaslom. A beszédfejlődés terén ismerünk egy olyan fogalmat, hogy megkésett beszédfejlődés. Ekkor a gyermek az átlaghoz képest lényegesen később kezd el hangokat, majd szavakat, később mondatokat kimondani. Erre utalhat, ha a gyermek 18 hónapos korában nem mond szavakat (papa, mama, baba), nem használ egyszerű köszönésformákat, nem használja a „nem” szót, nem tudja azonosítani a körülötte élőket, a saját testrészeit, és inkább mutogat, mint beszél. 24 hónapos, vagyis 2 éves kor
után a megkésett beszédfejlődésre utal, ha a gyermek nem beszél spontánul, nem tud 2-3 szavas, egyszerű tartalmú mondatokat alkotni, a család nehezen vagy egyáltalán nem érti a beszédét, illetve nem látható nála a kommunikációra való nyitottság. A beszédfejlődés zavarainak megállapítását logopédusok, pszichológusok végzik, de a felmérést fül- orr-gégész szakorvosi vizsgálat szokta megelőzni, hogy az esetleges szervi okok legyenek kizárva, illetve megállapítva. Ha a kislány beszédfejlődésével kapcsolatosan aggályaik vannak, keressék fel a fent említett szakemberek valamelyikét. A tanácsadásban akár a saját gyermekorvosuk is a segítségükre lehet.

Az mindenképpen pozitívum, hogy az unokáját érdeklik a betűk és a számok. Ez utal arra, hogy nyitott a kommunikációra, ahogy a szavak kimondását követő mutogatás is. Óvodáskor előtt nem szoktak ennek az érdeklődésnek nagy jelentőséget tulajdonítani, de ha a kislány érdeklődése a betűk és számok iránt megmarad az iskolás kor előtt is, akkor valószínűleg könnyen megtanul majd olvasni, írni, számolni (akár az óvódás évei alatt).

A kommunikációs képesség és a beszéd fejlesztése, támogatása otthoni környezetben, a gyermekkel élő felnőttek által is történhet: 

  • kérdezgetni kell őt, és sokat beszélgetni vele, illetve sokat dicsérni őt,
  • a gyermeket végig kell hallgatni, nem javasolt kijavítani a rosszul mondott szavakat, csak a válaszban helyesen megismételni,
  • el kell csalni a TV, számítógép elől, hogy inkább élő beszédet hallgasson beszélgetés, meseolvasás, játék közben.
  • lehet neki magyarázni az életben látott jelenségeket,
  • el lehet neki egyszerűen mondani a történtek utáni következtetéseket.
  • lehet neki szabadon mesélni a képeskönyvekből,
  • lehet neki rajzos mondókákat (pl. Pont, pont, vesszőcske), mozgással egybekötött mondókákat (pl. Szita, szita, sűrű szita) mondani.
  • esetleg eljárhatnak vele olyan baba-mama klubba, ahol a két éves korosztálynak való játékokat játsszák a babák és mamák.

A szülőkkel, nagyszülőkkel eltöltött tartalmas, szeretetteljes idő mindenképpen javára válik egy kétévesnek, aki egyre intenzívebben ismerkedik a környezetével, a világgal, és tanulja az emberi kommunikációt, a beszédet. Erre biztatom Önöket is.

Bíró Huszár Ágnes, pedagógus

The following two tabs change content below.
minoritykids

minoritykids

A Minority Kids önkéntesei aktív szülők, anyukák, ügyes nők vagy segítőkész szakképzett szakemberek – online közegben: ***Bartalos Tóth Iveta***Kantner Éva ***Štefkovič Patasi Ági ***Gálffy Hodosy Marianna ***Jakubecz Erzsébet ***Veress Anita ***Érsek Szilvia *** Mészáros Edina ***Sallay Erika-***Reiter Nyitrai Nóra *** Mészáros Krisztina- ***Bíró Huszár Ágnes
minoritykids

Latest posts by minoritykids (see all)